Adóváltozások 2012.
Az általános áfakulcs 2012. január 1-jétől 25 százalékról 27%-ra emelkedik, így az általános áfakulcshoz tartozó felülről számított áfatartalom 20 százalékról 21,26 százalékra változik.
Főszabály szerint a 27 százalékos áfakulcs azon ügyletekre vonatkozik, melyek esetében 2011. december 31-e után keletkezik adófizetési kötelezettség. Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó átmeneti szabály szerint a régi áfakulccsal kell számolni, ha az elszámolási időszak 2012. január 1-je előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése csak 2012-ben esedékes. Az új adómérték alkalmazandó, ha az elszámolási időszak 2011. december 31-e után kezdődik, és az ellenérték fizetése is ezen időpont után esedékes.
A pénztárgépek és taxaméterek áfamérték-változás miatti átállítását 2012. február 29-éig kell elvégezni. Az átállítási időszakban az adóalanyok kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával tehetnek eleget bizonylatkibocsátási kötelezettségüknek.
Megszavazták a jövő évi adószabályokat, 37 százalékra emelkedik az eva
2011.11.22, Forrás: MTI (http://mti.hu/)
Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.
Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik. Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.
A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja. A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést.
A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék. A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej. A legfontosabb változás viszont a baleseti adó, amely ennek a törvénynek a része lett. Ezt a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez.
A tb-törvény módosításával a Ház kimondta, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Ez alól csak törvény tehet kivételt. A munkavállaló 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet. A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény, amibe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény.
Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.
A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és - fizetést írhat elő számára a hatóság.
A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport - lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.
A magán-nyugdíjpénztárak december 12-ig kötelesek átadni az állami adóhatóságnak azoknak az adatait, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de a magán pénztárnál tartozásuk volt. A végrehajtást az adóhatóság végzi. Jövőre lesz közérdeklődésre számot tartó biztosító, továbbá ilyen bank és kibocsátó is. A biztosítónál feltétel a 1 milliárd 500 millió forintos díjbevétel, banknál pedig az 500 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Közérdeklődésre számot tartó kibocsátó az, akinek az értékpapírját bevezették a szabályozott piacra. Mindhárom intézménynél audit bizottságot kell létrehozni.
A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket, a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.
Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a - még nem létező - külön jogszabály által meghatározott pótdíj.
Átalakul a gépjármű adó, jelenleg 1.600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója jövőre 22 ezer forint lesz. Ha 6 és 10 közé esik a besorolás, akkor viszont csak 11 ezer forint az adó. A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1.100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza azonban, hogy egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a mai 28.800 forintról jövőre 44 ezer forintra emelkedik. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra, illetve kimondják, hogy a motorkerékpárok illetéke nem lesz több az autókénál. A 3 ezer köbcenti feletti ugyanilyen környezetvédelmi besorolású kocsi adója pedig 3 millió 207 ezer forint helyett 400 ezer forint lesz jövőre.
A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója - ezer literre vetítve - 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedik. A parlamenti vitában elhangzott, hogy ekkora adóval nem éri meg bioetanolt előállítani. Az ellenérv: minden üzemanyag a hatásfokának megfelelő mértékben, de egységes mértékkel adózzon. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.
A parlament megszabta továbbá, hogy aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámújárművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzembentartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia. A kgfb törvény módosítása nyomán az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól. Az érintett gépjárművek körét a kormány határozza meg. Szakértői számítások szerint az állami gépjárműpark túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen működtetni a biztosításukat házon belül. Néhány ország korábban tett rá kísérletet, de visszatértek az üzleti biztosítókhoz, mert azok olcsóbban voltak.
A parlament a termőföld átminősítési spekuláció csökkentését célzó lépést is tett. Ennek indoklása szerint a megvásárolt termőfölt belterületté nyilvánításával a terület akár a többszörösét is érheti, ezért a törvény bevezeti a szokásos hozam fogalmát. Ha az eladási ár ezt meghaladja, akkor a különbség háromszorosa kerül be az adóalapba. Ugyan ez a többlet jövedelem a társasági adóban is adóköteles. Aki örökölte az átminősített termőföldet, arra nem vonatkozik a többlet adó. A képviselők lehetővé tették, hogy a jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhassa saját főzésű pálinkáját, aki azt palackozza és zárjeggyel látja el. Újdonság továbbá, hogy a cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz.
Részletesebben:
Rövid áttekintés a legfontosabb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek alakulásáról.
A 2012. évi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek számokban
2011.11.28, Széles Imre, Forrás: Kalkulátor (http://www.kalkulator.hu/)
Társadalombiztosítási járulék
2012. január 1-jétől megszűnik.
Helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte.
A szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.
Mértéke: 27 százalék.
Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe.
Egyéni járulékok
Mértéke:
10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani)
4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék
3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék
1,5 százalék munkaerő-piaci járulék
Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy
- Nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (a költségvetési törvény tervezete szerint napi 21.700 forint), illetve
- Nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a Prémiumévek Program alapján kapott, illetve a különleges foglalkoztatási állományból származó jövedelem után. Megszűnt viszont a szabadságmegváltás, végkielégítés, jubileumi jutalom, újrakezdési támogatás, illetve az Mt. 88. § (2) bekezdése valamint a Kjt. 27. § (2) bekezdése alapján járó díjazás egészségbiztosítási és munkaerő-pici járulék alóli mentessége.
Szintén az egyéni járulékfizetést érinti, hogy egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni január 1-jétől a a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő piaci járulékot. (Eddig heti 36 órás foglalkoztatás esetén a további jogviszonyokban csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett a biztosítottnak egyéni járulékként a nyugdíjjárulékon túl fizetnie.)
Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetése
A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni, illetve vállalkozó minimum járulékfizetésének alapja magasabb, megállapításának módja pedig bonyolultabb lesz.
A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.
A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.
A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér 150 százaléka lesz.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat érintő, illetve a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege 213 forintra, havi összege pedig 6.390 forintra nő.
Korkedvezmény-biztosítási járulék
A 13 százalékos mértékű járulék - a végszavazásra váró korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslat szerint - 2013-tól szűnne meg.
Táppénz-hozzájárulás
Változatlanul marad az egyharmad.
Egészségügyi hozzájárulás
A 27 és 14 százalékos mérték változatlan. Viszont 10 százalékos EHO terheli a kifizetőt az Szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után.
További változás, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelmének 15 százalékát fizeti EHO-ként.
2011. november 29-én megjelent a Magyar Közlöny 140. száma, amellyel kihirdették az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényt.
Cégautóadó 2012-ben.
2011.12.01, Forrás: Könyvelőzóna (http://www.konyvelozona.hu)
A gépjármű 1600 cm3 alatti, vagy feletti, attól függően a fizetendő havi adótétel 7ezer, vagy 15ezer forint volt 2011. december 31-ig. A cégautóadók bevallásáról írtunk 2011-ben, az abban foglaltak közül „csak” a számítási mód, és vele a díjtételek, változtak. Senki ne örüljön előre, mert több söralátétet kell összeragasztani ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a legolcsóbb verzió is 10%-kal kerül többe, mint a tavalyi 7ezer forint.
Vegyük elő a személygépjármű forgalmi engedélyét, és nézzük meg, hogy mi van a P.2 kód, és a V.9 kód melletti részbe nyomtatva; ez lesz az, ami alapjaiban meghatározza a cégautóadó mértékét.
A forgalmi engedélyben szereplő P.2 kód melletti szám a gépjármű hajtómotorjának teljesítményét jelenti kW-ban, míg a V.9 kód melletti szám a gépjármű 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2011. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklete II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-jelzését.
Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:
|
gépjármű hajtómotorjának |
Környezetvédelmi osztály-jelzés |
||
|
„0”–„4” osztályjelzések esetén |
„6”–„10” osztályjelzések esetén |
„5”; „14–15” osztályjelzések esetén |
|
|
0 – 50 |
16.500,- Ft/hó |
8.800,- Ft/hó |
7.700,- Ft/hó |
|
51 -90 |
22.000,- Ft/hó |
11.000,- Ft/hó |
8.800,- Ft/hó |
|
91 – 120 |
33.000,- Ft/hó |
22.000,- Ft/hó |
11.000,- Ft/hó |
|
120 felett |
44.000,- Ft/hó |
33.000,- Ft/hó |
22.000,- Ft/hó |
Például, egy 7 éves, 1.800 cm3-es, benzines, P.2 90 kW-os Opel Vectra V.9 = 09, havi cégautóadója 2012. január 1-től 11.000,- Ft lesz.
Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) 2012.
2011.12.07, Forrás: Könyvelőzóna (http://www.konyvelozona.hu)
Az árbevétel új határa 30 millió forint, és az adókulcs 37 %.
Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2012. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2011. december 1-je és 20-a között, az erre a célra rendszeresített adatbejelentő lapon kell bejelenteniük. A bejelentés nem csak elektronikusan, hanem személyesen vagy postai úton is történhet, a határidő: 2011. december 20.
Nem kell a bejelentkezést megújítani annak a vállalkozónak/vállalkozásnak, aki/amely a 2011. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2012. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani, és megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek.
Azok a 2011. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2012. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni (akár saját elhatározásból, akár az Eva tv-ben foglalt bármely feltételnek történő meg nem felelés miatt) bejelentésüket 2011. december 1-je és 20-a között az erre a célra rendszeresített adatbejelentő lapon tehetik meg.
A bejelentésre, illetve a visszavonásra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének van helye.
Az eva körbe történő bejelentkezésről, és a kijelentkezésről a NAV honlapján részletesebb tájékoztató olvasható.
Néhány hasznos tanácsot a kilépőknek:
Amennyiben kilépünk az evából, és munkaviszony mellett vagyunk egyéni vállalkozók, akkor nem érdemes (és nem is kell) az idén kifizetni a járulékokat, hiszen az januárban már a költségelszámolás szabályai szerint elszámolható.
A negyedik negyedéves eva alap 4%-a után fizetendő járulék határideje január 12. Ebből a kifizetőt terhelő 27%-os járulék a pénzforgalmi szemlélet miatt költségként érvényesíthető.
Amennyiben kilépünk az evából, és a saját autónkkal kapcsolatosan költséget szeretnénk elszámolni, akkor ne felejtsük el a cégautóadó kötelezettséget sem. Ha társaságban működünk, akkor járható út a kiküldetési rendelvény, de az egyéni vállalkozók nem ússzák meg a 2012. évi, havi cégautóadó esetlegesen megemelkedett mértékét.
Amennyiben megszűnik az eva adóalanyiság, akkor az eva alapjának megállapításakor az összes bevételbe bele kell számolni azokat a számlákat, amiket a megszűnés napjáig még nem kaptunk meg, akkor is, ha az egyébként a 30 napos szabály miatt nem minősülne bevételnek. (A pénzforgalmi szemléletben vezetett a nyilvántartások esetén, a főszabály szerint, a bevétel a megszerzés napján, de legkésőbb a számla kibocsátását követő 30. napon keletkezik.)
Az eva-törvény hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá visszakerült jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie.
A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni!
FIGYELEM! Abban az esetben, ha nem lépünk ki az evából és pénzforgalmi szemléletben vezetjük a nyilvántartásunkat, akkor törekedjünk arra, hogy a bevételt december 31-ig szerezzük meg. Egy december 1. után kiállított, de csak januárban kifizetett számla után már 37% evát kell fizetni!
Járulékkedvezmények I.
2011.12.05, Széles Imre, Forrás: Kalkulátor (http://www.kalkulator.hu/)
A cím megtévesztő, hiszen január 1-jétől már nem beszélhetünk járulékkedvezményekről, ezek helyébe adókedvezmények, mégpedig szociális hozzájárulási adó kedvezmények lépnek.
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2011. CLVI. tv.) háromféle kedvezményt részletez:
- A munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezményt;
- a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezményt, valamint
- a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.
E kört tovább bővítik a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényben meghatározott (START kártyás) kedvezmények.
A kedvezmények taglalását kezdjük ez utóbbival.
START Kártya
Kiváltásának feltételei (tehát továbbra is a pályakezdők élhetnek vele) változatlanok és a kedvezmény mértéke is.
Ennek megfelelően a START Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó középfokú végzettségű munkavállaló esetén maximum a minimálbér 150 százalékáig terjedően
- az első évben 17 százalékkal
- a második évben pedig 7 százalékkal
csökkenthető.
Felsőfokú végzettség esetén a csökkentés mértéke maximum a minimálbér kétszereséig
- a foglalkoztatás első 9 hónapjában 17 százalék
- a foglalkoztatás további 3 hónapjában pedig 7 százalék.
START Plusz Kártya
Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható.
A START Plusz Kártyával rendelkező munkavállaló esetében a szociális hozzájárulási adó maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően
- az első évben 17 százalékkal
- a második évben pedig 7 százalékkal
csökkenthető.
A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
START EXTRA Kártya
Csak 2011. december 31-ig váltható ki és maximum 2013. december 31-ig használható.
A kártyabirtokos után fizetendő szociális hozzájárulási adó (maximum a minimálbér 200 százalékáig terjedően)
- az első évben 27 százalékkal
- a második évben pedig 17 százalékkal
csökkenthető
START Bónusz Kártya
Új eleme a START „kártyacsaládnak”. 2012. január 1-jétől december 31-ig válhatja ki, aki
- a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, illetve
- a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.
feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.
A kedvezmény mértéke: a foglalkoztatás első évében a fizetendő szociális hozzájárulási adó legfeljebb a minimálbér 150 százalékának a 27 százalékával csökken.
A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.